Írhattam volna azt is, hogy meal prep, meg meal plan, csak hogy fancybb legyek, ugye?
Mindenesetre bárhogy is fogalmazom meg, ugyanarról van szó: hétfőn hirtelen bedugdostam mindenfélét a sütőbe, meg odatettem főni dolgokat, aztán a hét folyamán abból gazdálkodtam.
Az egésznek az ötlete abból jött, hogy egyrészt Pista nem volt itthon, s lehetett szabadon garázdálkodni, másrészt meg az egyik kedvenc bloggeremnek van egy 'A pot of beans, a week of meals' videoja, amit már régen ki akartam próbálni. Nyilván nem lett pont ugyanolyan, mert nem is ugyanazok a dolgok voltak itthon, meg amúgyis, volt, amihez semmi kedvem nem volt, de azért az alapok hasonlóak.
Kellett hozzá némi kreativitás, és voltak dolgok, amiket az adott napon készítettem el, de tök jó volt, hogy
volt egy előkészített alap, csak 'össze kellett dobálni' mindenfélét pikpakk, és már lehetett is enni!
Tehát ezzel kezdtem a hetet:
sütőben megsütöttem egy padlizsánt félbevágva, két édesburgonyát egészben, két kaliforniai paprikát csíkokra vágva és néhány paradicsomot félbe vágva
főztem egy nagy adag gyöngybabot
meg némi hajdinát, mert legyen valami gabona is, s az volt itthon
És ezeket ettem/tük:
Hétfőn:
egy tálra tettem a megsült padlizsán felét, a paprikák felét, a paradicsomokból is párat, némi hajdinát és főtt fehérbabot. Nyakon öntöttem egy kis kesudióból, vízből, fokhagymából, sörélesztőpehelyből és provence-i fűszerkeverékből turmixolt szmötyivel, és a trendiség jegyében elkereszteltem Buddha Bowlnak. :-)
Kedden:
Egy marék főtt fehérbabot elkevertem sült csirke fűszerkeverékkel (mert az volt itthon). Az egyik édesburgonyát hosszában bevágtam, beletettem a babot, megküldtem egy kis (házi, növényi) joghurttal, rászórtam a múltkorról maradt, elaggott violife sajtot lereszelve, s bedugtam a sütőbe. Míg sült, gyorsan összedobtam egy salátát, s kész is!
Szerdán:
Egy serpenyőben hagymát pirítottam, fokhagymát, s mikor kész volt, beletettem az összevagdosott maradék fél padlizsánt és a paprikákat, paradicsomokat. Mikor szépen összefőtt, sóztam, borsoztam, megszórtam egy kis friss bazsalikommal (a kertből, aznap épp nem esett...), és tésztát főztem hozzá. Lehetett volna enni hozzá egy kis salátát is, de nem volt kedvem, viszont a teraszon ebédeltem!
Csütörtökön:
Fogtam a maradék sült édesburgonyát, és némi főtt babbal keverve összedobtam belőle egy gyors fasírtot. Megettem mellé a maradék hajdinát, s hogy ne legyen annyira menzás, némi olajbogyóval felpimpelt salátát is csináltam hozzá.
Pénteken:
Pista hazajött, úgyhogy ezt már együtt ettük: főztem egy nagyobb fazék levest répával, fehérrépával, s a korábban megfőzött fehérbabbal. Így fél óra alatt mindenestől kész volt, tök jó! Hogy azalatt se unatkozzak, gondoltam, csinálok hozzá (kamu) túrógombócot, de kiderült, hogy nincs itthon több köles, úgyhogy gyorsan sütöttem inkább pár palacsintát.
Szombaton:
A pénteki maradék leves átlényegült krémlevessé, s az éretlenül leszedett sütőtökból (nem én voltam!) lett egy zsályás-tejszínes főzelék. Volt még némi maradék fasírt csütörtökről, s meg is voltunk.
Vasárnapra volt még a krémlevesből, de már csak egy kis főtt babom maradt, abból gyorsan összedobtam egy paradicsomos-mángoldos babragut, főztem hozzá egy kis rizst, volt hozzá avokádó - teljesen finom lett. (Remélem, senki sem látta, amint szélviharban és szakadó esőben, esőkabátban szedtem a mángoldot a kertben...)
Na mit szóltok hozzá?
Nekem bejött ez a 'főzzünk le előre több mindent, aztán variáljuk', bár az is igaz, hogy kellett hozzá a csillagok szerencsés együttállása: mivel Pista nem volt itthon, nem kellett minden napra levest főzni (bár a palacsinta elé azért magamnak is főztem volna), valamint egy személyre egyszerűbb előre dolgozni - ha ketten vagyunk, valahogy nem kétszer annyi kaja kell, mint egymagamnak, hanem háromszor, a hűtő kapacitása meg véges. És akkor nem beszéltem még az utolsó pillanatban beeső vendégekről, akik rendszeresen összezűrözik a szépen kigondolt menümet...
Szóval mindigre nem fogom tudni ezt a módszert alkalmazni, de egynek jó volt, érdekes, és ami a legfontosabb, finom!
Comments