Október végén olvashattátok a facebookon, hogy regisztráltam a Szabad Terek 50km klímaakciójára. Ez azt jelentette, hogy november 15-ig lehetőleg csak olyan élelmiszereket eszünk (s veszünk), ami 50 km-es körzeten belül termett és/vagy készült.
Mindig kíváncsian fogok bele ilyen projectekbe, mert rendszerint a hétköznapi rohanásban az embernek arra is alig van ideje, hogy kitalálja, mit egyen, nemhogy címkéket böngésszen és piaci árusokat faggasson - úgy voltam vele, próbáljuk ki, s meglátjuk, mire jutok! Bár két nap van még az akcióból, nem gondolnám, hogy ez alatt az idő alatt fog gyökeresen megváltozni a tapasztalatom, szóval most gyorsan írok is róla.
A kávé miatt eleve 'vesztes' szituból indultam, és amúgy se a tökéletességre törekedtem ('a tökéletes nem állhat a jobb útjába'), de azért volt némi reményem arra, hogy ha igyekszünk odafigyelni a dolgokra, akkor valami épületes majdcsak kisül a dologból. Van egy klassz facebook csoport is a project köré, ahol mindenki megoszthatta a nagyérdeművel, ha talált valami jó beszerzési forrást, klassz programot, helyi termelői piacot, stb. Tényleg tök érdekes posztok születtek, volt csomó klassz kezdeményezés, és megnyugtató volt a tudat, hogy a többségnek a kávé ugyanolyan létszükséglet, mint nekem :-)
Amire viszont nem számítottam, hogy az 50 km-es körbe kábé csak az tudott bekerülni, ami a kertben, avagy a szomszédnál termett! Elképesztő...
A boltokban kapható gabonák és száraz hüvelyesek nagy része eleve nem Magyarországról származik (MIÉRT?!), nemhogy 50 km-en belülről. A zöldségek detto...
Voltunk két piacon is, az egyik egy 'sima' piac volt itt a közelben, ott a zöldségek nagy része bevallottan a nagybaniról származott (innen 150 km eleve, és akkor még ki tudja, oda honnan vitték, bár simán előfordulhat, hogy a környékről - nyáron hallottam vicces sztorikat), de volt import is bőven.
Beiktattunk egy termelői piacot is, nevezetesen a MOM Biopiacot, ami ugyan ide bazi messze van, de akkor épp Budapesten voltunk, s úgy voltam vele, hogy az 50 km onnan számolódik, ahol épp vagyok :-) Ott már valamivel jobb volt a helyzet: az árusok 90%-a termelő. Van pár importőr is, de az OK, nyilván a citromot, narancsot, banánt nem lehet a mi éghajlatunkon megtermelni - és nem muszáj ilyesmit enni (bár a citrom meglehetősen alapfelszerelés a konyhánkban). De az 50 km-es körbe még így is csak páran fértek bele, nagyon sokan sokkal-sokkal messzebbről hozzák az árut.
Mondhatnánk, hogy Budapest környezetében mire is számítottam? De a kétségbeejtő, hogy itt vidéken sem nagyon van lehetőség helyben termett dolgokat venni, még úgy sem, ha az ember azt mondja, egye kánya az 50 km-t, legyen megyén belüli aztán kész.
Az egyetlen módszer az lenne, hogy felkeressük a termelőket, kertészeteket egyenként, s ott próbáljuk kéz alatt (mert visznek mindent a felvásárlóhoz) megvenni, amire épp szükség van, de kétlem, hogy a fel s alá autókázás túlságosan jót tenne akár a környezetnek, akár a családi költségvetésnek...
Konklúzió? Továbbra is igyekezni fogok helyi és szezonális alapanyagokat használni, de az 50 km pillanatnyilag, az én élethelyzetemben és élőhelyemen sajnos nem megvalósítható. A kísérlet mindazonáltal tanulságos volt...
És csak hogy ne unatkozzak, máris jöhet a következő kihívás! A NÉBIH minden évben csinál háztartási élelmiszerhulladék-mérést; 2 éve én is csatlakoztam a felméréshez, s írtam is a tapasztalatokról. Tavaly már kvázi 'öreg rókaként' kezdtem a mérlegelésbe, s idén, mikor megkaptam a meghívót, nem volt kérdés, hogy megint csatlakozunk.
Mivel elvileg hamarosan az élelmiszerhulladékot külön kukába kell majd gyűjteni, gondoltam, nem árt, ha (újra) ránézek, mennyi is lenne az annyi.
Kertes ház lévén komposztálunk is, szóval érzéseim szerint nálunk minimális lenne a külön gyűjtendő élelmiszerhulladék, de ez csak egy érzés, meglátjuk majd, mit mutatnak a számok! Ez a project december 17-ig tart, addig kell 7 egybefüggő napot naplózni, szóval nem most nyomban fogok nekivágni, hanem majd december elején. Hátha lesz 7 nyugisabb napom... :-)
Ez a hét viszont megint fel s alá rohangálásokkal lesz tarkítva: megyek be az irodába, Pista is dolgozik, jönnek is hozzánk, úgyhogy részint összedobálós, részint elvihetős ebédeket terveztem. Szokás szerint semmi sincs kőbe vésve, simán lehet, hogy felcserélődnek napok, vagy hirtelen improvizációra kerül sor létszámváltozás miatt, de ezeket az ételeket tutira el tudom készíteni az itthon lévő alapanyagokból - a többit meg majd meglátjuk!
HÉTFŐ, vagyis ma:
- sütőtök krémleves (sütőtök a kertből)
- szójapöri, tészta, savanyúság (savanyúság szintén saját :-))
KEDD
- maradék leves
- sólet (ez a fagyóban várja sorát: rendszerint főzök egy nagy kondérral, s reménykedem benne, hogy marad :-)). Este meg megyünk anyuékhoz!
SZERDA abszolút rohangálás lesz, úgyhogy szerintem szendvicset eszünk, vagy mákos tésztát, majd valami lesz...
CSÜTÖRTÖK
- zöldségleves
- tökfőzelék, fasírt
PÉNTEK
- karfiol leves
- palacsinta! voltunk múltkor barátoknál Miskolcon, ahol szóba került, hogy ki hogy csinálja a palacsintát - azóta szeretnék enni...
SZOMBAT
- maradék zöldségleves
- maradék fasírt, krumpli, lilakáposzta
VASÁRNAP
- maradék karfiol leves krémlevessé avanzsálva
- rántott padlizsán, rizs
A heti repertoár még némi sütőtökös kenyérrel, sárgabarackos joghurttal (tavalyi sárgabarack natúran elrakva a pincéből), tejföllel, natúr joghurttal és fehérbabos szendvicskrémmel egészül ki - ezekből lesznek a reggelik és a vacsorák.
Jó főzőcskézést mindenkinek!
Ui:
Ti szoktátok figyelni, honnan származik, amit megesztek?
És hogy mennyit s mit dobtok ki?