A klasszik kesu-köles joghurt őszi kiadásban 🍁
Nagyon érdekes almafánk van: három különböző féle alma terem rajta! Az egyik részén pirosas-zöldes, egy másik ágon tiszta zöld, a harmadokon pedig sárga héjú, kicsit kásásabb almák teremnek. Szerencsére mind télállónak bizonyult - rendszerint ősszel Pista leteszi a pincébe, s következő év augusztusában szoktam a maradékból lekvárt főzni, mert kell a hely a friss termésnek :-)
Viszont mindig van köztük olyan, ami időnek előtte lepotyog, vagy megnyomódott, ráncos, hibás. Permetezni se nagyon szoktuk, van, hogy Pista megejt egy tavaszi lemosó permetezést, de pl. idén tavasszal arra se került sor, ami az esztétikumnak, meg az alma kukacmentességének nem kifejezetten használ. De így is rengeteg almánk van, és szerencsére finom is, úgyhogy mindenfélét csinálok almából: almalevest, almás sütit, almakompótot, almás joghurtot...
Gyanítottam, hogy az almában lévő pektin valamelyest be fogja sűríteni (illetve az almában cukor is van bőven), úgyhogy picit változtattam a recepten - és így pont jó is lett!
Joghurtalap:
- 1 ap kesudió
- 1/2 ap köles
- 20 dkg alma felvagdosva, kimagozva (a héját csak ott szedtem le, ahol nagyon ramatyul nézett ki - ezek azok az almák, amiket a fa alól szedtünk össze, szóval nem valami csillivilli. Ha bolti, és/vagy csillivilli, akkor szerintem nem kell hámozni)
- 1 tk őrölt fahéj, fél mokkáskanál só Víz a maxig (0.9 liter), kásák-sűrítők (cereal) program. szűrni nem kellett.
Mikor kész lett, kihűtöttem, beoltottam, 12 órát érleltem, aztán irány a hűtő!
Ettük reggelire granolával, zabkására, meg csak úgy magában is finom volt.