Epres-banános muffin reggelire, uzsonnára, vagy csak úgy...

Mostanában az időjárás naponta váltogatja az évszakokat, komolyan, mintha április lenne, pedig már május van. Mi több, egy napon belül is tud ősz, tavasz és nyár lenni - mondjuk legalább a tél egyelőre elmaradt szerencsére, úgyhogy inkább nem panaszkodom :-)

A pillanatnyi tavasz örömére készült ez a muffin pár napja, eperrel, banánnal, s beledobtam az épp elkészült zabtej szűrleményét is. Lehet még bele tenni 2-3 ek. darált mandulát, diót is akár, és persze eper helyett más bogyós gyümölccsel, vagy apróra vágott almával, körtével, szilvával is finom. A standard muffin/banánkenyér/gofri/amerikai palacsinta receptemből indultam ki - nálunk ugyanis ezek mind azonos alapanyagból készülnek, kis igazítással annak függvényében, milyen formában akarom a végeredményt tálalni.

Az alaprecept: (a pohár kb. 2 dl-es)

- 1 érett (!) banán villával összetörve - ezen áll vagy bukik az egész dolog. Ha a banán nem elég érett, egyrészt nem lehet homogénre összetörni, másrészt nem lesz elég édes a végeredmény. - 1.5 pohár liszt (lehet sima fehér, vagy fele fehér-fele nemfehér hajdina, rozs, bármi. Teljesen nemfehérből tapasztalataim szerint túl sűrű lesz a végeredmény, de a fele-fele arányt simán bírja.)

- kb. 1.5-2 pohár (növényi) tej, vagy joghurt, kefír, ezek tetszőleges kombinációja. A folyadék mennyisége a banán méretétől és az egyéb beledobált dolgok víztartalmától és a lisztek rosttartalmától függ. Sötétebb lisztek több folyadékot vesznek fel, a körte kevésbé leveses, mint az eper...

- 2 ek. zsiradék: lehet valamilyen semleges ízű olaj, olvasztott kókuszzsír is, vagy hígabb magvaj

- 1/2 tasak sütőpor

- vanília, vagy vaníliás cukor, vaníliakivonat... Ősszel a szilvás vagy áfonyás változathoz finom a fahéj is, vagy az almáshoz a mézeskalács-fűszerkeverék, reszelt narancshéj, stb.

Ehhez adtam hozzá most a zabtej szűrleményét és egy marék epret összevagdosva.

Nem tettem bele semmilyen édesítőt, mert a banán és az eper meglehetősen édes, de persze lehet tenni bele cukrot, vagy aki amit használ - ha édesítő, akkor hőstabil legyen.

Először összetörtem a banánt villával, hozzáadtam az olajat, a vaníliát és a tej egy részét (azért nem az egészet, mert nem tudtam, mennyit fog összesen felvenni). Aztán beledobtam a szűrleményt is, s jól elkevertem. A tetejére szórtam a lisztet, a liszt tetejére a sütőport, s először egy kis liszttel elkevertem a sütőport, hogy ne direktben érintkezzen a folyadékkal, mert akkor villámgyosan elreagál, és nem muffin lesz a végeredmény, hanem laposguta :-) Ezt lehet külön tálban is intézni, úgy a tuti, de nem volt kedvem annyit mosogatni.

Begyújtottam a sütőt 180 fokra (légkeverés), gyors mozdulatokkal összekevertem a tésztát, a végén lazán beleforgatva az epret. Egy kb. nokedli-sűrűségű tésztát kell kapjunk: ha túl híg, akkor mehet bele még egy kis liszt, ha túl sűrű (testépítő muszklik kellenek az elkeveréséhez), akkor még egy kis folyadék.

Beleadagoltam a muffinsütő mélyedéseibe, s megsütöttem.

Szilikon muffinformákat használtam, azt elég kiöblíteni hideg vízzel, s mehet is bele a tészta. Kb. fél óra alatt sült meg, érdemes kicsit várni vele, mert melegen részint hajlamos szétesni, mikor megpróbálom kiszedni, részint ugye forró... Szóval türelem, míg langyosra hűl, s akkor simán ki lehet ugrasztani a formából.

(Ha nem szilikonos a forma, akkor érdemes kikenni egy kis zsiradékkal, nehogy kiskanállal kelljen kienni a formából egyenest.)

A tészta maga a végtelenségig variálható különböző gyümölcsökkel, s mint említettem, gyümölcskenyér-formában is kisüthető (úgy kb. 1 óra lesz a sütési idő, feles formában), vagy gofrisütőben, sőt mini amerikai palacsintákat is lehet belőle sütni, ez esetben érdemes egy kicsit hígabbra hagyni a tésztát, hogy elterüljön.