top of page
Szerző képeJenei Szilvia

Savanyúság tarlórépából

Mióta véééégre sikerrel jártam a tarlórépa termesztésével (mondjuk nem rajtam múlt, mert konkrétan semmit se csináltam vele, s így is nő, mint a bolond :-)), mindenféle elkészítési módjával kísérletezem, eddig szerencsére sikerrel!

Készült már belőle krémleves, darabos leves, főzelék, de múltkor 'töltött karalábét' csináltam belőle, úgy is finom volt.

Ha hagyjuk megnőni, leginkább a karalábéhoz hasonlít az íze, némi retek-beütéssel, úgyhogy kb. minden recepthez használható, amihez a karalábé. Előny, hogy nem fásodik, hanem pudvásodik, szóval az elaggott példányokból simán lehet krémleves. Könnyebb pucolni, mint a karalábét, és hamarabb megfő - itt érdemes résen lenni, mert felkockázva tényleg kb. 5 perc a főzési ideje, s ha túlfő, úgy már nem finom. Rohanós napokra viszont klassz!

Pici korában viszont tök jó nyersen is, mint a retek:

vékonyra felszeletelem, kicsit besózom (nem kell bozrasztóan, csak mértékkel, hogy picit megpuhuljon), és szendvicshez esszük.

Gondoltam, próbáljuk ki savanyúságnak is, hátha úgy is jó - azóta már a harmadik adag fogyott el, szóval asszem, biztonsággal állíthatom, hogy finom. Elvileg lehetne fermentálni is, de az nem az én sportom, szóval egyelőre maradok a mezei savanyításnál.



Ehhez a recepthez kisebb példányokra van szükség, akkorák legyenek kb. mint egy pingponglabda. Ezen kívül kelleni fog ecet, cukor, só és fűszerek: lehet a fűszerezést hagyományosra venni szemes borssal, mustármaggal, vagy lehet bele tenni chili pelyhet, gyömbért, bátraknak akár lilahagymát is, de azzal meglehetősen erős lesz a cucc, mert a tarlórépa magában is picit csípős (kb. mint a retek), és ezt az ízt csak még jobban kihozza az ecetes savanyítás - minden egyéb csípősség ezt tetézi. Mindenesetre próbálkozzatok, aztán majd kiderül, kinek melyik verzió jön be. Én most egy ág rozmaringot is tettem bele, de tényleg ízlés kérdése.


Ami az eszközöket illeti, egy jó éles kés vagy egy szeletelő is kelleni fog, különben megöregszik az ember, mire vékonyra felszeli a gumókat... De ezen túl semmi másra nincs szükség, vágjunk is bele!


Hozzávalók:

- 500 g apró tarlórépa

- 5 tk cukor

- 5 tk 20%-os ecet (itt lehet variálni, s helyette gyengébb ecetből többet tenni: 8 tk 10%-os, 16 tk 5%-os, stb)

- fél liter víz

- 1 tk só

- fűszerek ízlés szerint (lásd feljebb): szemes bors, borókabogyó, mustármag, stb.


Elkészítés:

A tarlórépák levelét levágom s a gumót meghámozom. (A levelet, ha nem nagyon elaggott, érdemes nem kidobni, mert klasszul fel lehet használni currybe, zöldséglevesekbe dobálva pl.).

A vizet a fűszerekkel és az ecettel odateszem forrni. Míg felforr, vékonyra szelem a tarlórépa gumókat, s netten eligazgatom őket egy nagyobb befőttes üvegben (vagy több kisebben, ahogy elfér).

Ha felforrt a víz, még azon forrón ráöntöm zöldségre, lezárom. Ha szobahőmérsékletűre hűlt, beteszem a hűtőbe, s legalább másnapig hagyom kicsit érni - 2-3 nap után még finomabb.

Kész!

Hűtőben 2 hétig tuti eláll, tovább nem próbáltam :-)

Comments


bottom of page