Keringett jó ideig a neten egy fotó, amin egy fagyisdoboz és egy kólás műanyagpalack volt, a következő képaláírással: Magyarországon mindenki tudja, hogy az egyikben marhapörkölt, a másikban pedig házi pálinka van!
Nos, ez most majdnem olyan lett :-) (Innen is köszi a tejfölösdobozt, Rita!)
Csakhogy ebben a tejfölös dobozban tényleg tejföl van!
Éspedig egy növényi tejszín-alap igazi mezofil kultúrával oltva s érlelve.
Elég sokáig nem vettem rá magam a tejfölgyártásra, bár a fermentálóm tud ehhez megfelelő hőfokot. Egyszerűen nem éreztem fontosnak: mindenhez, amihez 'hivatalosan' tejföl kellene, vidáman használtam a sima natúr joghurtomat.
Aztán az egyik bacirendelésnél gondoltam, igazán kipróbálhatnám már a tejfölt is, sose lehet tudni, hátha finom...? Kipróbáltam, kicsit kellett a recepten igazítani, de már a második is igen jó lett, úgyhogy azóta gyakorlatilag változtatás nélkül gyártom a tejfölöket, s esszük levesben, rakott cuccok tetején és nyersen is, pl. a kamu túrógombóchoz, sőt, Pista melegszendvics tetejére is szokta tenni. Mindenhogy jó, bár megsütve nem lesz olyan szép piros, mint a tehéntejből készült, de asszem ezzel együtt tudok élni.
Szokás szerint a lehető legegyszerűbb verzióra törekedtem, s lényegében ugyanazt az alapot használtam, mint a joghurtkészítéshez: barnarizst és kesudiót. Ebbe viszont picit több rizs kell és természetesen joghurtkultúra helyett tejfölhöz való kultúra. Erre többféle megoldás létezik: van, aki keveri a különböző kultúrákat, s első körben én is vettem a mezofil mellé krémsajtot, de kipróbáltam simán mezofillal is, és tök jó lett azzal is, úgyhogy a krémsajtot megtartottam ténylegesen krémsajtkészítéshez, a tejfölt meg simán mezofillal csinálom. Lehet cifrázni mindenfelé, tenni hozzá egy kis fetakultúrát is, vagy gyúrtsajtot, az egyetlen, amire figyelni kell, hogy csak olyanokat keverjünk össze, amik ugyanazt a hőmérsékletet szeretik (jelen esetben a 30 fok körülit).
Az alapot nyuszikajagépben (Vegital Silver) csinálom, mert van, és mert úgy egyszerűbb. Természetesen kislábos és erős turmix kombinációjával is elkészíthető, csak úgy tovább tart, illetve esetlegesen igazítani kell az összetevők arányán: nem biztos, hogy turmixszal ugyanannyira krémesre sikerül összeaprítani, és főzés közben több víz elpárologhat.
Recept:
Hozzávalók (1.3 literes géphez):
- 60 g kesudió (natúr, nem pörkölt, nem sózott)
- 85 g barnarizs
- fél mokkáskanál só
- 1 csapott teáskanál cukor (édesítő nem jó! a baciknak kell)
- fél kapszula mezofil kultúra
Elkészítés:
A kesut, rizst, cukrot, sót beledobálom a gépbe, s feltöltöm vízzel a MIN jelig. Soy milk programon megfőzöm, áttöltöm a joghurtkészítő tartályába, s kihűtöm szobahőmérsékletűre.
Ha lehűlt (érdemes közben párszor átkeverni), egy kézi habverővel belekeverem a mezofil kultúrát, s 18 órát érlelem kimchi/rice wine programon. Én bekapcsoltam a program végén a hűtést, mert éjszaka közepén nincs kedvem konyhaszerte kóborolni, mindenesetre ha kész, lehűtöm/átteszem a hűtőbe, s kész!
Pár óra hűlés után már használható, de másnapra lesz igazán jó, illetve hűlés közben sűrűsödik is, kb. a második napon éri el a végleges állagát.
Hűtőben 2 hétig tuti eláll (ha nem nyúltok bele lenyalt kiskanállal és effélékkel), tovább nem próbáltam.
Tejfölös bablevest ebédre, valaki? :-)
Jó étvágyat!
És akkor a mi-mennyi:
Perpill tescos árakkal számoltam, mert az van nálunk, de pl. a kesut akciósan vettem, 5000 ft/kg körüli áron még pár hete... Szóval csak nagyságrendileg:
Tesco
kesudió: 7558 ft/kg -> 453 ft
barnarizs: 1038 ft/kg -> 88 ft
Panni mezofil kultúra: 5 db/1150 ft -> 115 ft
A sót, cukrot, vizet most nem számoltam, szóval az alapanyagok kábé 660 ft-ra jönnek ki, de ki lehet hozni olcsóbban is, lásd pl. a fent említett akciós kesut, illetve rizsből is lehet fehéret használni, akciósan keresni, stb. A kultúra az egyetlen, amit nem lehet megúszni...
Ebből lesz egy liter kész tejföl, ami szerintem nem olyan rossz ár :-)