...ami elsősorban azért kamu, mert ahelyett, hogy a tölteléket beletettem volna a kivájt karalábéba, karalábévájó hiányában inkább gombócokat csináltam belőle.
Plusz jóság, hogy ugyanezek a gombócok elsüthetők töltött paprikához vagy töltött káposztához is, ráadásul fagyaszthatóak! Csináltam most is egy kazallal, legközelebb elég lesz egy gyors paradicsomszószt összedobni hozzá. De kaporszósszal és sütőben sült krumplival is finom, szóval érdemes nagyobb mennyiséget készíteni, tuti el fog fogyni!
Ami a teljesértékűséget és a gluténmentességet illeti, nem volt szándékos :-) igazából a habarás lisztjén múlt az egész: a barnarizsliszt sokkal könnyebben elkeveredik, mint a sima, szóval ha sietek, vagy csak simán nem talált rám aznap a zen-állapot, akkor a kisebb ellenállás irányába haladva azt szoktam használni rántáshoz is, meg habaráshoz is. (Természetesen azt a receptet, amihez eredetileg vettem, még mindig nem csináltam meg... és ez két zacskó barnarizsliszttel és sok-sok hónappal ezelőtt volt.)
Tehát a recept:
Hozzávalók a gombóchoz:
- 1/2-1 fej hagyma apróra vagdosva (attól függ, mekkora a hagyma, és mennyi gombócot csinálok)
- 1-2 gerezd fokhagyma szintén összevagdosva vagy összenyomva, lereszelve, valahogy összeaprítva
- 1/2 bögre köles
- 1/2 bögre vöröslencse
- só, bors
A kulcs a bögre mérete: kisebb bögréből értelemszerűen kevesebb gombóc lesz, félliteres teásból meg egy hadseregnek való. A fotón látható mennyiség 2.5 dl-es bögrét használva jött ki, étvágy függvényében 4-5 adagnak gondolnám.
Előszöris a vöröslencsét beáztatom egy tálka vízbe, míg sorra kerül - így könnyebb alaposan átmosni (mindenféle izék szoktak leázni róla, szóval érdemes jónéhányszor átöblíteni mindenképp).
A hagymákat picit megpárolom: lehet tapadásmentes edényben magában, 1-2 kanál vizen, vagy ha nem fontos a teljesértékűség, akkor akár pici olajon is. Nem kell barnára, épp csak puhuljanak meg kicsit.
Ha ez megvan, leöblítem a lencsét, hozzáadom a hagymákhoz, beleteszem a kölest is, kavarok rajta kettőt, s felöntöm 2 bögre vízzel. Sózom, borsozom, lefedem, s egész pici lángon addig főzöm, míg felszívja az összes vizet (kb. 20 perc forrástól számítva). Mikor kész, fedőt rajtahagyva félreteszem hűlni. Évszak és külső hőmérséklet függvényében ezt érdemes előre megcsinálni, mert elég lassan hűl, és egyrészt tök forrón nem lehetne belőle puszta kézzel gombócokat csinálni, másrészt szétesik.
Mikor kézmelegre hűlt, nedves kézzel gombócokat formálok belőle, s meg is vagyunk.
A karalábéhoz: 2 személyre
- 1 nagyobb karalábé megpucolva, kockákra vágva
- 1 dl joghurt (nekem házi kesu-rizs, de kinek mi, csak ne legyen édes!)
- 2 csapott ek. liszt (a barnarizsliszt egy álom, villámgyorsan elkeveredik és nem lesz galuskás, de persze bármilyen más liszt is jó)
- friss kapor vagy petrezselyem
- só, bors
A karalábét felteszem főni egy kis sóval, borssal, s annyi vízzel, amennyi ellepi. Míg fő, kikeverem a joghurtot a liszttel s annyi vízzel, hogy egy sűrű palacsintatészta állagú dolgot kapjak.
Mikor a karalábé megpuhult (kb. 15 perc), behabarom a joghurtos-lisztes keverékkel, megszórom friss kaporral, s átkeverem. Kész!
Tálaláskor a gombócokat leöntöm a karalábés szósszal, és még egy kis joghurtot biggyesztek a tetejére. Mi kenyérrel esszük, de lehet hozzá csinálni főtt, vagy sütöben sült krumplit is akár.
Comentarios