top of page
Szerző képeJenei Szilvia

Vízkereszt, vagy amit akartok - Háromkirályok kalácsa (gluténmentes, vegán, lisztkeverék nélkül)

Frissítve: 2023. febr. 22.

Ma van Vízkereszt napja (január 6), amikoris lakhelytől függően jönnek a Három királyok, és elviszik a karácsonyfát, ajándékot hoznak, avagy a kettő kombinációja. Esetleg semmi se történik, ráadásul a fát is nekem kell leszedni s kitenni, de ez pont jó ürügy arra, hogy az ember süssön valami finomat reggelire!


Ez a recept is úgy történt, hogy volt egy tök más gluténmentes alapreceptem, aztán megláttam egy másikat, ami viszont minden volt, csak nem gluténmentes, pláne vegán, és megpróbáltam a kettőt összekombinálni. Meglehetősen jól sikerült :-) Azért van abban valami komikus, hogy míg a kenyérsütéssel igencsak hadilábon állok, mindenféle sütik, bejgli (!), és effélék meg tök jók lesznek...


Tehát adva volt egyfelől egy köleszsemle recept, amit az egyik facebookos csoportban kaptam (innen is örök hálám az illetőnek!). Picit kellett rajta igazítani a mi ízlésünkhöz, de alapvetően egy könnyen összeállítható, jól variálható, könnyen kezelhető tészta volt.

Másfelől meg hét elején megláttam a FOOBYban a Dreikönigskuchen recepteket, és rám tört az érzés, hogy nekem márpedig most ilyet kell sütnöm!!! Lehetőleg persze tej-, tojás- és gluténmentesen, hogy mindketten ehessünk belőle. Picit kellett vele variálnom, de a végeredmény abszolút megérte!



Ez most egy cukros, sütőporos recept, de mivel a zsemle működik élesztővel is, felteszem, ez is működne - sütőporral cserébe gyorsabb. Természetesen a cukrot le lehet cserélni valamilyen hőstabil édesítőre, de akkor a folyadék mennyiségén előfordulhat, hogy változtatni kell. Mivel nekünk nem problémás a cukor, ezért ezt nem próbáltam. És a sütőpor = szódabikarbóna + sav, ezért szódabikarbónával is meg lehet sütni, de akkor tegyetek hozzá még valami savat: plusz egy evőkanál almaecetet, citromlevet, kis citromsavat... Ellenkező esetben patikaszaga (és -íze) lesz a cuccnak, ami szerintem nem finom.


Hozzávalók:

- 170 g kölesliszt

- 65 g tápióka liszt

- 20 g bolhafűmaghéj (útifűmaghéj)

- 1/2 tasak sütőpor

- 1 evőkanál cukor (de extrém édesszájúaknak lehet 2 csapott is)

- 1 mokkáskanál só

- 30 g margarin/vaj/olaj. Igazából vajjal (lenne) a legfinomabb, de ha azt nem ehettek, az ahhoz ízben legjobban hasonlító zsiradékot érdemes választani.

- 300 ml (növényi) tej; ha édesített, vagy bolti (azok édesebbek), akkor kevesebb cukor is elég a tésztába

- 1 ek almaecet/citromlé

- a tetejére madulaforgács, nagyszemű, sütésálló cukor, és 'királynak' 1 szem mandula


Elkészítés:

A tejet (én most rizstejet használtam, de kb. bármi jó) meglangyosítom a margarinnal/egyéb zsiradékkal együtt. A cél, hogy el tudjam őket keverni egymással. Beleteszem az almaecetet (vagy citromlevet) is, s jól átkeverem.

Egy tálban összekeverem a többi összetevőt: lisztek, bolhafűmaghéj, cukor, sütőpor. Folyton kevergetve hozzáöntöm a tejes cuccot, s addig keverem (de nem tovább!), míg eltűnnek belőle a száraz részek. Ilyenkor még folyékony, de majd ez elmúlik :-) Félreteszem, nem keverem tovább, rá se nézek, mert ha kikeverem belőle a buborékokat, féltégla lesz a végeredmény.

Begyújtom a sütőt 190 C-ra (légkeverés), és sütőpapírt teszek egy tepsibe, aztán türelmesen várok, néha fél szemmel sasolva a tésztámat. Pár perc elteltével a bolhafűmaghéj megszívja magát a nedvességgel, s már egészen tészta-szerűvé válik a cucc (lásd a képet fent).


A tésztából olajozott kézzel kis gombócokat csinálok, hagyományosan egy nagyobbacskát s 8 kisebbet köré, a kicsik közül az egyikbe pedig belenyomom az egész szem mandulát. Akié lesz a mandulás zsemlécske, az lesz a király mára :-)


A gombócokat sütőpapíros tepsire teszem, lekenem egy pici (növényi) tejjel - vagy aki ehet tojást, az csinálhatja azzal is -, s megszórom mandulaszeletekkel és nagyszemű cukorral.



Ezalatt a sütő már valószínűleg bemelegedett, úgyhogy beteszem a tepsit, s 50 percig sütöm. Mivel gluténmentes tészta, nem lesz se szép sima a felülete, se aranybarna (a mandula barnulásából azért látszik, hogy meg van sütve), de az íze kárpótol az esztétikai hiányosságokért.



Ha marad (nem fog :-)), másnap a kenyérpirító/sparhelt/kinek mije van tetején meg lehet kicsit melegíteni, olyan lesz, mint a friss. (Viszont ne mikrózzátok, mert akkor kiszárad.)



Pista lett a király! :-)

Jó étvágyat!


Comments


bottom of page