Kiskarácsony, nagykarácsony... - gluténmentes (és vegán) verzió

Minap összeültünk Pistával karácsonyi kupaktanácsot tartani: átbeszéltük, ki mit szeretne enni, milyen programokat akarunk csinálni az adventi időszakban, akarunk-e menni valahova vendégségbe (nem biztos, hogy ez most túl jó ötlet), és úgy egyáltalán - kinek mi fontos, és mi az, amit nyugodtan ki lehet hagyni, senkinek sem fog hiányozni.

Kicsit korainak tűnik ugyan, de az ételeket azért is kellett nagyjából eldönteni, mert az eddigi növényevés mellé idén pluszban a gluténmentesség is betársult. Azon kívül, hogy nem vagyok túlságosan (pontosabban: semennyire) otthon a gluténmentes sütés-főzésben, a kicsit extrább alapanyagokat időben meg kellett rendelni, és opcionálisan néhány sütit is ki kéne próbálni előre, hogy ha valami balul sül el, még mindig lehessen B tervet életbe léptetni.

És hogy ki mit szeretne enni? Pista libamájat, hurkát-kolbászt-szalonnát, húslevest, kacsasültet, kocsonyát... - de attól tartok, nem fog :-) vagy legalábbis nem a klasszikus verziót.

...mert mi mást enne egy NYUSZI?! :-) (kép forrása: facebook)

Amiben kapásból egyetértettünk, az az, hogy legyen majonézes krumpli! Amúgy nem szokott, de most valamiért mindketten jó ötletnek találjuk - aztán majd meglátjuk. Ennek kapcsán tervezem kipróbálni Andrási Nóri nyuszikajagépben elkészíthető majonézét, B tervet a spájzban tartva bolti majonéz képében. Mivel az én gépemmel lehet kevesebbet is csinálni, első körben fél adaggal készülök, aztán majd meglátjuk.

A wellington idén a leveles tészta miatt sajna elmarad, pedig szeretem: a gluténmentes verzió őőőőőrült drága és ráadásul neten kéne megrendelni, szóval azon túl, hogy maga a tészta aranyárban van, még a szállítási díj is... Inkább kihagyom. Itthon leveles tésztát, pláne gluténmentest meg asszem nem most fogok csinálni. Úgyhogy a majonézes krumpli mellé valószínűleg az immár szokásos lencsesült lesz, Nagy Zita receptje alapján, gluténmentes zsemlemorzsával (ledarálom valamelyik kenyerem megszáradt csücskét majd), és annyi változtatással, hogy nem darálgatok apránként, hanem mindent egymás után bedobálok a robotba, összetrutymákolom és kész. Plusz ötlet, hogy a közepébe egészben megpárolt répát tervezek tenni, amolyan elfajzott Stefánia-vagdalt stílben. Szerintem jópofa lenne, ízben is illik hozzá, de majd meglátjuk, mire jut idő.

Mellé pedig, a krumplisalátán kívül, szeretnék csinálni narancsos kelbimbót is - hozom majd a receptet: végtelenül egyszerű és még annál is finomabb! (Aki azt hiszi, hogy nem szereti a kelbimbót, először kóstolja meg ezt a verziót, és utána nyilatkozzon :-))

Levesnek vagy padlizsánból készült halászlé lesz, vagy tökbélből készült húsleves, annak függvényében, hogy kapok-e padlizsánt, paprikát, paradicsomot decemberben (borzasztóan nem szezonális, szóval nem biztos, hogy ragaszkodni akarok hozzá), illetve, hogy mihez lesz kedvünk.

(Húsleves recepthez katt a fotóra.)

Desszertnek pedig jöhet egy kis narancsos-diós datolyagolyó; azt már rengetegszer csináltam, és nem nagyon szoktam elszúrni, szóval hátha most se fogom :-) Esetleg mogyoróvajjal töltött datolya: szintén nagyon egyszerű és nagyon finom! Kimagozom a datolyát úgy, hogy nagyjából egyben maradjon, és a mag helyére teszek egy kávéskanál mogyoróvajat. Slussz! Meg lehet szórni pici mézeskalácsfűszerrel vagy fahéjjal, esetleg kakaóporral, de anélkül is jó.

Amire érdemes figyelni: a datolyagolyót is, meg a töltött datolyát is lehet díszíteni cukorból készült hópelyhekkel, csillagokkal - viszont mindenképpen olvassátok el az összetevőket, mert van, amelyikbe tejport tesznek, másokba meg búzalisztet... szóval csak óvatosan!

A nagy kérdés a bejgli: errefelé nemigen lehet glutén- és tejmentes bejglit kapni, szóval megpróbálok majd összehozni egyet. Andrási Nóri receptje elég bizalomgerjesztőnek tűnik, ráadásul van egy csomó diónk és sárgabaracklekvárunk tölteléknek, úgyhogy reménykedem. Azért majd még előtte lehet, hogy kipróbálom pozsonyi kiflinek a biztonság kedvéért, mondjuk fél adaggal.

Karácsony másnapján vagy a két ünnep közt valószínűleg sorra kerül majd valamilyen káposzta. Ha sikerült leveleket szereznem, akkor Zita töltött káposztája (a habaráshoz sima liszt helyett barnarizslisztet használva), mert mégiscsak az az igazi, ráadásul elképesztően finom!

Ha meg nem, akkor vagy csinálok gombócokat (ilyeneket, mint a töltött karalábé gombócai), és azt esszük káposztával, vagy jöhet a székelykáposzta (receptért katt a fotóra!).

Szilveszterkor természetesen eszünk majd lencsét, hogy szépek (vagy gazdagok? esetleg mindkettő) legyünk: megegyeztünk a joghurtos-hagymás lencsesalátában, ami mindennél egyszerűbb, és mindenhogy - s mindenféle lencséből: barna, zöld, hegyi, beluga - finom. (Receptért katt a képre!)

Újévkor pedig nem maradhat el a kocsonya! Az évek során elég jól felfejlesztettem a kocsonyafőzést, ráadásul ha amúgyis csinálok húslevest, akkor nem is jár túl sok plusz munkával, ugyanis az a kiindulópontja. Idén szeretnék bele zöldborsót is tenni: olyan szép, mikor a kis zöld gömbök lebegnek :-) Pista nem rajong az ötletért, de lehet, hogy a magaméba azért teszek... (recept a fotóra kattintva)

Ami a hidegtálat illeti, a klasszik pástétomon kívül, amit minden évben megcsinálok, kinéztem néhány új receptet az egyik új szakácskönyvemből, a Mentesen is teljesen címűből. De az sincs kizárva, hogy megcsinálom Karalyos Gábor (aka Vegán hegylakó) kölessajtját. Arra gondoltam, kéne szerezni mindenféle karácsonyi szilikonformát, amit hivatalosan sütikhez árulnak, és a pástétomokat karácsonyfa, hóember, csillag, stb. alakúra formázni. Szerintem klassz lenne!

Jövök majd még menü (és egyéb) tervekkel, addig is jó készülődést és inspirálódást!

Főzzetek s egyetek finomakat :-)